A New York állambeli Buffalóban felavatták Kossuth Lajos mellszobrát
New York állambeli Buffalóban látható Kligl Sándor Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész Kossuth Lajost ábrázoló mellszobra, amelyet amerikai-magyar diplomáciai kapcsolatok 100. évfordulója, valamint a október 6-i nemzeti gyásznap alkalmából avattak fel szombaton. Mint Kligl Sándor az MTI-nek elmondta, a bronzból készült alkotás a magyar politikust meditatív arckifejezéssel ábrázolja.
Minden munkájában fontos számára az érzelmek megjelenítése, mindegyik szobrán látható valamilyen emóció – hangsúlyozta Kligl Sándor szobrászművész az MTI-nek.
“A félalakos figura nem a szabadságharc hevében készült portrékhoz hasonlóan ábrázolja Kossuthot, hanem idősebbnek és szomorúnak mutatja őt” – mondta, felidézve: a politikust kétéves törökországi tartózkodása után, 1851 decemberében hadihajóval menekítették ki Amerikába, ahol nagy tisztelettel fogadták. Számos helyen megfordult és több beszédet mondott.
Leginkább anyagi támogatásért “esedezett”, hogy az elbukott szabadságharc eszméit megőrizzék. Kossuth – kiváló szónok lévén – nagy népszerűségre tett szert, egy “távoli kis európai ország képviseletében” elvitte az ország hírét és a forradalmi eszmét – hangsúlyozta.
Kiemelte:
a Kossuth-mellszobor gipszből készült változatát a 17. kerületi Kossuth Lajos Általános Iskolának ajándékozta, a szobrot az intézmény épületében állították fel.
Beszélt arról is, hogy a munka folyamán először vázlatot készít, majd az alkotás modelljét hozza létre. Főleg bronzzal dolgozik, de kőből is faragott már szobrot, például Mindszenty József hercegprímás egészalakos alkotása is így készült. Ebből Komáromra és Vácra is került egy-egy.
Kligl Sándor az elmúlt években több köztéri szobrot készített. Egyebek mellett 2019-ben Ópusztaszerre az Árpád és vezérei nagyszabású szoborkompozíciót. Jelenleg egy életnagyságú Pegazus-szobron dolgozik, amely Mórahalomra fog kerülni, Szolnokra pedig egy Thalia-szobor fog nemsokára elkészülni – mondta.
A szobor avatása
Pásztor István, Magyarország New York-i főkonzulja, B. Nagy Péter, a magyar diaszpóráért felelős különmegbízott konzul, Forgách Péter, Magyarország buffalói tiszteletbeli konzulja, továbbá James J. Maher, a Niagara Egyetem rektora közösen avatták fel az alkotást.
Magyarország New York-i Főkonzulátusának tájékoztatása szerint
a Niagara Egyetem központi épülete mellett elhelyezett szobor egyrészt Kossuth Lajos 1852. május 22-én, a Niagara vízesésnél tett látogatásának állít emléket, másrészt a 19-20. században az Egyesült Államokba emigrált magyarok előtt tiszteleg.
Mint írják, Kossuth Lajos volt a második személyiség az amerikai történelemben, aki kiérdemelte “a nemzet vendége” címet.
“Erőfeszítései, amelyekkel próbálta életben tartani a magyar szabadságharc eszméit, nagy hatással voltak az amerikai nemzetre is. Számos amerikai elnök, köztük Abraham Lincoln és John F. Kennedy is több alkalommal idézett tőle” – áll a közleményben.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával megvalósult szobor avatásán B. Nagy Péter azt mondta: “a szoborállítás kapcsán soha nem látott – államokat átívelő – összefogás valósult meg a helyi magyar közösségen belül”.
James J. Mahernek Áder János köztársasági elnök a magyar-amerikai oktatási, illetve kulturális kapcsolatok fejlesztése, valamint a buffalói magyarság identitásának és kultúrájának megőrzése érdekében végzett munkája elismeréseként a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozta. Az elismerést Pásztor István főkonzul adta át a Niagara Egyetem rektorának.
Érdemes elolvasniIsmét láthatja a nagyközönség az Aranyvonat legszebb kocsiját!
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Tudod, mi a barbakán? Megmutatjuk a megmaradt magyarországi barbakánokat
Magyarországon nagyon szomorú statisztikában világelső
Olyan csillagokat találtak fekete lyukak körül keringeni, amelyeknek nem kellene ott lenniük
Hősként halt meg a tinédzser fiú, akinek megtalálták a fejét a floridai tengerparton – 18+
Videó: Félelmetes tankcsatát rögzített egy drón Ukrajnában
Magyar föld őrzi I. Szulejmán szívét